Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Szent ereklyék képes leírás - Szentek és legendák.tlap.hu
részletek »

Szent ereklyék - Szentek és legendák.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: szent.tlap.hu » Szent ereklyék
Keresés
Találatok száma - 8 db
A Szent Jobb és a Szent Korona

A Szent Jobb és a Szent Korona

István király szentté avatásakor 1083-ban az 1038.augusztusában eltemetett király holttestét a fehérvári Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyház középső hajójának közepén létesített sírjából felemelték (elevatio). A test fehér márványból faragott szarkofágban nyugodott, amelynek fedelét azonban három napon át semmi módon sem lehetett kimozdítani, majd amikor a somlyóhegyi apáca Szent László királynak elmondta a sikertelenség okát, hogy ti. addig nem nyithatják fel István király sírját (tumba), amíg a megkoronázott Salamont ki nem engedik a visegrádi börtönéből, könnyedén felemelték a hatalmas követ s lementek a koporsóig ( perventum est ad tumbam). Maga a sír színültig volt telve vízzel, benne mint olvasztott balzsamban a drága csontok. A rózsaszínű folyadékot kezdték kimerni a sírból, azért hogy megtalálják István király gyűrűjét. Ám azt nem találták meg, mivel egy Mercurius nevű fehérvári pap, Katapán prépost apja, a szent jobbal együtt eltulajdonította.

A szent Jobb története

A szent Jobb története

Szent István király halála után trónviszályos, zűrzavaros idők következtek. Ekkor a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték.

A Szent László herma

A Szent László herma

Szent László király 1095-ben halt meg. Testét a nagyváradi székesegyházban temették el. III. Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba helyezték át. A koponyát azonban külön választották és mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Ez az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, rátették kezüket a vallomástevők, és ott volt a nemzet életének minden jelentős eseményénél, így a csaták mezején is.

Ereklyék a kegytemplomban - Csíksomlyó

Ereklyék a kegytemplomban - Csíksomlyó

A csíksomlyói kegytemplom birtokában van több szent vértanú ereklyéje. Ez késztetett arra, hogy értekezzünk ezen ereklyék mivoltáról és eredetéről. Mit jelent a szentektől ránk maradt ereklye? A szentek tetemei, továbbá mindazon tárgyak, melyek Krisztussal vagy a szentekkel érintkezésben voltak, (pl. a szent kereszt, a szentek csontjai, vagy az által használt ruhák, koporsóik.) Tiszteletük megengedett és üdvös voltát hittétel tanítja. (Tridenti zsinat.) Az ereklyetisztelet nyomai úgy az ó-, mint az újszövetségi Szentírásban feltalálhatók. Mózses magával viszi a fogságból József hamvait. (Móz. II 13, 19.) Elizeus csontjai halottakat keltenek életre. (Kir. IV 13, 21.) Jézus ruhája szegélyének érintése csodálatos gyógyulást eredményez. (Mt. 9, 20.) Az őskeresztények már a II. században vallásos tiszteletben részesítették szent Polykárp szmirnai püspök tetemét. (Mart. Sz. Polyk. 18.)

Szent Jobb

Szent Jobb

Szent Jobb: Szent István király csodásan épségben megmaradt jobb keze. - István kir. testét a halála utáni zivataros időkben az eredeti szarkofágból kiemelték, hogy a fehérvári baz. padlója alá rejtsék, s ekkor jobb karját levágták. Ereklyeként a fehérvári kápt. kincstárába került, s ennek őre, Merkur a Szent Jobbot eltulajdonította és családi monostorában, Biharban helyezte el. Erről többen tudhattak, mert 1083: a sír fölbontásakor Szt László kir. Merkurt kitiltotta a sír közeléből nehogy a szent ereklyékből valamit elraboljon. A sír felbontásakor kiderült, hogy a szt király jobb karja hiányzik.

Szent Korona

Szent Korona

A ma ismert magyar királyi korona története számos ponton vitatott. A kései középkorban és az újkorban Szent István uralkodói fejékének tartották. A modern kutatók többsége két különböz∓tilde; részből - a felső, ún. latin és az alsó, ún. görög koronából - összeállított ékszernek tekinti a koronát, de mind az egyes részek keltezését és eredeti rendeltetését, mind az összeszerelés idejét illetően erősen megoszlanak a vélemények. Ismeretes ugyanakkor olyan álláspont is, mely a koronát egységes és Szent István-kori tárgynak véli. A középkor folyamán sajátos kultusz bontakozott ki a Szent István egykori fejékének tartott korona körül. Egyfelől a magyar államiság megtestesítőjének tartották, másfelől pedig az azzal való megkoronázást tekintették az új uralkodó felavatásának törvényességét biztosító kritériumok egyikének.

Szent László hermája

Szent László hermája

I. (Szent) László király 1095. július 29-én halt meg Nyitrán. Először az általa 1091-ben felszentelt somogyvári Szent Egyed bencés monostorban temették el, majd a nagyváradi monostor elkészülte után vitték át a testét ide valószínűleg 1116-ban. A források szerint a váradi sírnál csodás gyógyulások történtek, így hamar zarándokhellyé vált a lovagkirály nyughelye. A szentté avatására 1192-ben került sor: ekkor felnyitották, majd átépítették a sírt, s a hajdani uralkodó fejét leválasztották a testéről, majd egy mellszobor alakú ereklyetartóban (hermában) a sír fölött helyezték el. A sírra tették Szent László kürtjét és csatabárdját is, ám ezek elvesztek a középkor folyamán.

Szent László koponyájának ereklyéje Nagyváradon

Szent László koponyájának ereklyéje Nagyváradon

Nagyváradot Szent László alapította. A nagy király ifjúságának éveit a szomszédos bihari földvárban - Biharváradon - élte és vadászgatása közben fedezte fel azt a Körös ingoványaitól körülvett, hadászatilag kitűnő fekvésű szigetét, ahol király korában Várad várát fölépítette. Szent Lászlónak élete végéig egyik legkedvesebb tartózkodási helye Várad maradt. A Szent István által alapított bihari püspökséget is ide helyezte át, itt monostort és társas káptalant alapított, majd székesegyházat épített. Innen indult diadalmas csatáiba a váradi és bihari zászlóaljak élén és később - kívánsága szerint - itt is temették el az általa épített székesegyházban. Amikor az egyházi kincseket központilag begyűjtötték, akkor Nagyváradon egy torzót kerestek, ám a Szt. László herma az nem torzó, hanem mellszobor. A papok azt mondták, torzójuk nincs, s így mentették meg a hermát - meséli Fodor József vikárius a történetet.

Tuti menü